Tapasztalati alapú tanulás az osztálykiránduláson

Az iskolai oktatás akkor lehet eredményesebb, ha a tanított információkat megértik a gyerekek, és át is tudják ültetni azokat a valós életbe.

A tanórákon a gyerekek nyakába van zúdítva egy sor adat, házi feladat, szabályok, de ha a diákok nem értik meg a lényeget, az egész mit sem ér.

Ezért a pedagógusoknak nagyon kreatívnak kell lenniük, hogy a tanítványaik fejébe menjen az okosság.

A tapasztalati úton való tanulás lényege, hogy a diákok kiszakadjanak a megszokott és klasszikus tanórai keretek közül, és egy külső, az adott témába illő helyszínen sajátíthassák el a szükséges ismereteket. A kisiskolások számára az egy vagy többnapos osztálykirándulások kiemelten hasznosak lehetnek a kézzelfogható tapasztalatok megszerzéséhez.

Miért pont az osztálykirándulás?

Az osztálykirándulás az egyik legjobb módja a tapasztalati alapon való tanulásnak.

Nem csak azért, mert a gyerekek ilyenkor végre kiszabadulhatnak az iskolapadokból, hanem mert egy érdekes, szabadfoglalkozású programon nagy eséllyel fel lehet kelteni az érdeklődésüket egy-egy téma iránt.

Egy ötödikes osztályban környezet órán például tanulják a növények felépítését és az állatok tulajdonságait, osztályozásait. Lesznek a csapatban, akik könnyen magukba szívják a tananyagot, de olyanok is, akik nem értik már a koncepciót sem.

Ők azok, akik elveszítik a fonalat, majd nagy valószínűséggel az érdeklődésüket is.

Ahhoz, hogy a hosszú távú memóriájukba beépüljön a tananyag, például, hogy egy főgyökérzetes növény levélzete főerezetes, vagy, hogy milyen egy ló testfelépítése és táplálkozása, egy falusi környezet ideális lehet.

A növények és állatok megfigyelése a természetes környezetükben sokkal életszerűbb. Ráadásul érdekes feladatokkal és játékokkal kiegészítve könnyebben is memorizálják a látottakat.

A tudás mellé élmény párosul, így nem lesz unalmas a tanulás.

A tapasztalati tanulás előnyei

Jobb információ befogadás

A kisebb gyerekek gyorsabban és könnyebben fogadják be az új információkat, ha érdekes, és interaktív feladatokba ágyazva adják át nekik a tananyagot. Egy mezőn ülve, a növényeket vizsgálva könnyebben megérthetők az összefüggések.

Egy kisállat simogató programon pedig akár a kezükbe vehetik a kis háziállatokat, megfoghatják, közelről szemlélhetik őket. Ezt az élménybe csomagolt információhalmazt garantáltan nem felejtik el.

A hosszútávú memória fejlesztése

Egy osztálykiránduláson a gyerekek arra kényszerülnek, hogy nagyon gyorsan alkalmazkodjanak a helyi adottságokhoz és a környezethez.

Jókedvvel vetik bele magukat a programokba, és szivacsként szívják magukba az új ismereteket. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a megszerzett tudás jobban elmélyül a hosszútávú memóriájukban.

Tanulásvágy feléledése

Az iskolában a gyerekek a világgal és az élettel kapcsolatos tudást próbálják bemagolni, mindezt a jobb jegyekért, és a felnőttek elismeréséért. Sok esetben gépiesen tanulnak, amit az információtechnológia még inkább személytelenné tesz.

Nem kérdeznek, nem érdeklődnek.

Ehelyett érdemes a diákokat időről-időre olyan élethelyzetbe tenni, ahol ingerek érik őket. Ahol noszogatás nélkül jönnek belőlük a kérdések, és a dolgokat szemlélve és kipróbálva kedvet kapnak arra, hogy jobban megértsék az összefüggéseket.

Jövőkép kialakulása

Sosem lehet tudni, mikor, hol, és miért alakul ki egy gyermekben a saját világképe, hogy milyen irányban szeretné az életét és a tanulmányait fordítani. Talán éppen egy lovas farmon születik meg benne a gondolat, hogy állatorvos szeretne lenni.

Természetesen a klasszikus oktatást professzionális, iskolai keretek között lehet kivitelezni.

Mégis arra buzdítjuk a pedagógusokat, hogy amikor csak lehet, adjanak lehetőséget és teret a diákoknak, hogy a való világban tapasztalati úton is elmélyíthessék az iskolapadban tanultakat.

Hozzászólások